2008. augusztus 4., hétfő

Fogyókúrával kapcsolatos TÉVHITEK

1. számú hiedelem: Az ételadagok csökkentése a legjobb módja a súlyvesztésnek.

2. számú hiedelem : Elég a zsiradékokat elhagyni a fogyáshoz.

3. számú hiedelem: A bevitt kalóriák csökkentése a szervezetet éhezés-módra állítja át és lelassítja a fogyást.

4. számú hiedelem: A nagy fehérjetartalmú étrendek ketózist okoznak, ami csökkenti az éhségérzetet.

5. számú hiedelem: A testmozgás önmagában elég a fogyáshoz

6. számú hiedelem: A szokásos étrend megadja a szervezet számára szükséges összes vitamint és ásványi anyagot.

7. számú hiedelem: A banán és a sárgarépa kerülendő, mert hizlal.

8. számú hiedelem: A mogyoróvaj jó fehérjeforrás.

9. számú hiedelem: A disznóhús is fehér hús.

10. számú hiedelem: A margarin és növényi olajok fogyasztása csökkenti a koleszterinszintet.

11. számú hiedelem: A garnélarák emeli a koleszterinszintet.

12. számú hiedelem: A fagyasztott gyümölcsök és zöldségek nem olyan jók, mint a frissek.


1. számú hiedelem: Az ételadagok csökkentése a legjobb módja a súlyvesztésnek.

Nem feltétlenül. Ha úgy próbál meg lefogyni, hogy a szokásos ételeiből kevesebbet eszik, nagy a valószínűsége, hogy azt a súlyt visszahízza. A maradandó eredményekhez az ételek típusát is meg kell változtatni, nem csak a mennyiségét.


2. számú hiedelem : Elég a zsiradékokat elhagyni a fogyáshoz.

Ez a megközelítése a fogyókúrának, amely a 80-as években igen népszerű volt, egyszerűen nem működik. Csak az, hogy zsírszegény vagy zsírmentes címkével látnak el egy élelmiszert, még nem jelenti azt, hogy ne lehetne magas a kalóriatartalma a cukroktól és szénhidrátoktól. A hatékony fogyást a meggondolt zsírfogyasztás mellett a teljes kalória-bevitelre való odafigyelés eredményezi.


3. számú hiedelem: A bevitt kalóriák csökkentése a szervezetet éhezés-módra állítja át és lelassítja a fogyást.

Ez így nem igaz. Az anyagcsere az összes elégetett energiamennyiség (kalória) maximum 15%-áig tud alkalmazkodni. Mindazonáltal, a túl kevés kalória elfogyasztása az értékes tiszta izomtömeg vesztéséhez vezethet, ami végülis lelassítja az anyagcserét. Lehetőleg tartsuk magunkat a testünk számára megfelelő mennyiségű kalória beviteléhez a ShapeWorksRT programmal.


4. számú hiedelem: A nagy fehérjetartalmú étrendek ketózist okoznak, ami csökkenti az éhségérzetet.

Ketózis akkor következik be, amikor a szénhidrátok helyett a szervezet zsírt használ fel energiaforrásul egy magas protein tartalmú étrend során. Ketontestek képződnek, amitől a lehelet nehéz erjedt (aceton) szagú lesz. A ketontestek nem csökkentik az étvágyat, de a testalkata szerint a szervezete számára elegendő fehérje elfogyasztása csökkenti az éhségérzetet és elősegíti a fogyást.


5. számú hiedelem: A testmozgás önmagában elég a fogyáshoz

Miközben a testmozgás nagyon fontos része az egészséges testsúlycsökkentő programnak, önmagában nem a legjobb módja a súlyvesztésnek. Az alkalmankénti akár egy órányi testedzés is sajnálatosan kevés kalóriát éget el. A testedzés kombinálása a kalóriatartalom csökkentésével és egy egészséges táplálkozási programmal a leghatékonyabb módja a súlyvesztésnek és az elért testsúly megtartásának.


6. számú hiedelem: A szokásos étrend megadja a szervezet számára szükséges összes vitamint és ásványi anyagot.

Nem feltétlenül. A kutatások azt mutatják, hogy az optimális egészség érdekében a legtöbb embernek használ, ha az étrendjét naponta kiegészíti egy multivitamin/ásványi anyag készítménnyel, mint amilyen a Herbalife Formula 2 multivitamin készítménye.


7. számú hiedelem: A banán és a sárgarépa kerülendő, mert hizlal.

Sok alacsony szénhidrát fogyasztást előíró étrend kizárja a sárgarépát és a banánt a magas glikémiás indexük és relatíve magas energiatartalmuk miatt. Mégis - mértékkel fogyasztva, vagyis - egy-két répa ill. egy banán naponta egészséges része lehet a ShapeWorks alapú étrendnek.


8. számú hiedelem: A mogyoróvaj jó fehérjeforrás.

Ez nem igaz. A mogyoró nem jó minőségű proteinforrás, ráadásul az energiatartalmának 80%-a zsírból származik, nem pedig proteinből. Mégis, általában az olajos magvak, mint pl. különösen a mandula és a dió, egészséges forrása lehet az egyszeresen telített zsírsavaknak és kiegészítheti a ShapeWorksRT étrendet. Lehetőleg ennek mennyisége ne legyen több napi pár dkg-nál, azaz kb. 8 darabnál.


9. számú hiedelem: A disznóhús is fehér hús.

Ezt a tévhitet a sertésfeldolgozó ipar terjesztette el, azért, hogy a szárnyasokkal szemben növeljék a disznóhús népszerűségét. Egyes disznóhús részek lehetnek hasonlóan zsírszegények, mint a csirke vagy a pulyka, mégis a nagy része a disznóhúsnak (beleértve a belőle készült kolbászféléket, szalonnát is) sokkal több kalóriát tartalmaz.


10. számú hiedelem: A margarin és növényi olajok fogyasztása csökkenti a koleszterinszintet.

Ez egyszerűen nem igaz. Továbbá, az étrend kiegészítése bármilyen plusz zsiradékkal, függetlenül attól, hogy telített vagy többszörösen telítetlen, extra kalóriát tartalmaz és hízást eredményezhet. A ShapeWorksRT program az egészséges zsírok kis mennyiségének fogyasztását hangsúlyozza, mint amelyek természetesen fordulnak elő a húsban, halban, olajos magvakban és az alacsony zsírtartalmú tejtermékekben.


11. számú hiedelem: A garnélarák emeli a koleszterinszintet.

A garnélarákot igaztalanul vádolják! Nagyjából ugyanannyi a koleszterintartalma, mint a csirkemellnek, ezen kívül zsír- és kalóriaszegény, ugyanakkor magas az egészségre jótékony hatású omega-3 zsírsavtartalma. Ezáltal kiváló része lehet a ShapeWorks RTétrendnek.


12. számú hiedelem: A fagyasztott gyümölcsök és zöldségek nem olyan jók, mint a frissek.

Nem igaz. Valójában a friss termények, amelyeket közvetlenül a leszedésük után lefagyasztanak, több vitamint és fitonutrienst tartalmaznak, mint az érés előtt leszedett és mesterségesen érleltetett zöldségek és gyümölcsök. Tehát bátran fogyasszunk mélyhűtött zöldséget-gyümölcsöt a ShapeWorks RTétrend részeként.

2008. augusztus 1., péntek

Káposztaleves diéta

Ha betartod a leírtakat,akkor 5-7 kg-ot kell fogynod. Közben igyál rengeteg vizet, teát (cukor nélkül citrommal), kávét minden nélkül. Kemény akaraterőt próbáló diéta, csak erős idegzetűeknek és teljesen egészségeseknek!!!!

Káposztaleves diétaKáposzta leves

Hozzávalók:
1 kg fejeskáposzta
6 db közepes hagyma
6 db közepes sárgarépa
1 zellergumó
4 db paradicsom
2 db húsleves kocka
só fűszerek

A hozzávalókat kuktában puhára főzzük,/kb 5 liter legyen/ majd kihült állapotban összeturmixoljuk.

Hétfő: 7 dl leves,2 részre osztva melegítve esszük,ehetünk még,almát,körtét mindenféle gyümölcsöt kivéve banánt

Kedd: 7 dl leves,zöldség,délután a jutalmunk egy nagy szem krumpli sóval zsiradék nélkül savanyú káposztával

Szerda: 7 dl leves,ismét a hétfői gyümölcsök

Csütörtök: 7 dl leves,4 db banán apró kis adagokban együk, 1 liter 1,5%-os tej

Péntek: 7 dl leves,10 dkg marha,vagy baromfi soványhús párolva barna rizzsel

Szombat: 7 dl leves,bármilyen sovány meleg étel

Vasárnap. 7 dl leves,bármilyen sovány meleg étel,zöldség,gyümölcsök

Kolléganőmtől kaptam neki bevált.

Sok sikert kívánok hozzá aki kipróbálja,és hamar szeretne magszabadulni 5-7 kg-tól

2008. július 17., csütörtök

A környezetszennyezés hatása a tápanyagok minoségére

A fenti alapelvek gyakorlati alkalmazását "csupán" az az apró probléma akadályozza, hogy dédapáink ideje óta Magyarország ipari - és ezzel környezetszennyezo - ország lett, és így a fokozott környezeti ártalmak - sajnos - mindenki számára érezhetové váltak. Elég csak a levegonk, felszíni vízlelohelyeink és földalatti vízforrásaink, valamint a mutrágyaszármazékoktól és növényvédoszerektol szennyezett, csökkent tápereju szántóföldjeinkre gondolni.

Dr. MÁRAI Géza a Szent István Egyetem Környezetgazdálkodási Intézet ökológiai tanszékének tanára évtizedek óta vizsgálja, hogy a környezetszennyezés hatására, hogyan romlott talajaink minosége, és ennek következtében milyen negatív hatások érték a növényeket, állatokat és rajtuk keresztül egészségünket.

A magyar talajok legalább felében eros savasodási folyamat ment végbe. Ennek az oka többek között a savas eso, a nagyarányú mutrágyázás, a kommunális szennyezésbol, a mosóporokból származó foszfátterhelés. A növények már nem képesek elegendo ásványianyagot és nyomelemet a talajból felvenni, és így a takarmányon keresztül az állatok sem. A tápláléklánc végén pedig ott az ember, aki hiába eszik sok zöldséget, gyümölcsöt, húst, bár jóllakik , de minoségileg éhezik.

Hitelt érdemlo tanulmányokból tudjuk, hogy 1960-as évektol napjainkig az élelmiszerekben drasztikusan megváltozott a mikroelemek és vitaminok mennyisége. A karotin 50 %-al, az E-vitamin 60 %-al, a B12 vitamin pedig 90 %-al csökkent! Egy 1985-ben végzett felmérés adataival összehasonlítva, a zöldségek-gyümölcsök vitamin- és ásványianyag-tartalma mintegy hetven-nyolcvan százalékkal csökkent: A régebbi mérés szerint például egy átlagos súlyú alma C-vitamin tartalma 5 milligramm volt, most ugyanez az érték mindössze 1 milligramm. A brokkoli kalciumtartalma 100 milligrammról 35-re csökkent.

Mivel a talajból kimosódtak a talaj kalcium-, magnézium-, vas-, mangán-, és réztartalékai (1966-1990-ig a búza, a répafélék és a burgonya esetében 50%-ra csökkent a vastartalom), ebbol következik, hogy nincs a növényekben és állatokban elegendo ásványianyag.

A hazai oszteoporózis-centrumok adatai azt mutatják, hogy Észak- és Nyugat Magyarországon, az Alföld északkeleti vidékein és a Dunántúl délnyugati tájain, ahol a talaj nagyon erosen elsavanyodott, kétszer annyi a csontritkulásos beteg, mint a jobb helyzetu közép-magyarországi területeken. Szinte ugyanez érvényes a daganatos betegségek országos elofordulására, a 30 - 64 éves férfiakat vizsgálva (forrás: Konyha Magazin, 2001. szeptemberi száma).

Amennyiben rendszeresen szeretnénk a szervezetünkbe bevinni a napi ajánlott tápanyag-, ásványianyag- és nyomelem-mennyiséget (ami egyébként - a meghatározás szerint - csupán arra lenne elég, hogy éppen ne legyünk betegek; az optimális egészségi állapot biztosításához még ennél is több igényelt!), akkor a fentiek alapján az ételadagjaink mennyiségét 2-3 szorosára kellene megnövelnünk�

Szivárványszínben pompázó ételek

Edd és idd magad egészségesre! - állítják a táplálkozástudomány élenjáró kutatói, a legfrissebb felfedezéseikre való hivatkozással. A közelmúltban sikerült nekik beazonosítaniuk a hétköznapi élelmiszereinkben található természetes vegyianyagok olyan széles spektrumát, amely biztos garanciát jelenthet a betegségmegelozésben. Nem csupán vitaminokról és ásványi anyagokról van szó, hanem - a legújabban szupersztárrá kikiáltott növényi-tápanyagoktól (phytonutriens) kezdve - többszázféle, furcsa elnevezésu, - a növényekben megtalálható - eddig ismeretlen kémiai alkotóanyagok egész csoportjáról.

Ha az ember elolvassa annak az ajánlott tíz legfontosabb egészségvédo élelmiszernek a listáját, amelyek fontos szerepet játszanak a táplálkozás révén megvalósított betegségmegelozésben, egészen másként fog tekinteni ezután a paradicsomra, mint korábban... (és meg fog változni az eddigi pozitív véleménye, a burgonyáról...)

Szerencsére, útmutatóként - a természet jóvoltából - rendelkezésünkre áll egy rendkívül egyszeru ARANYSZABÁLY: Azok a kémiai anyagok, amelyek nagyon hasznosak a szervezetünk számára, egyúttal a zöldségek és gyümölcsök színezoanyagai is. Nekik köszönhetoen lila színu az áfonya, zöld a spenót és narancssárga a sárgarépa.

Az optimális egészség biztosítása érdekében, a szivárvány színeinek megfelelo zöldségek és gyümölcsök együttes fogyasztását javasolják a kutatók. A tányérunkon lévo ételeknek hasonlítania kellene egy - a szivárvány minden színét tartalmazó - színes ceruzakészletre.

Visszatérünk-e dédapáink táplálkozási formáihoz?

Ezekbol az információkból már egyenesen az következne, hogy a teljes értéku táplálkozás érdekében, visszatérhetünk dédapáink táplálkozási formájához, - amelybol messzemenoen hiányoznak az iparilag feldolgozott élelmiszerek, - és a táplálékainkat amennyire csak lehet, a természetes alapú, teljes értéku, "élo" élelmiszerek közül válasszuk ki. A cukor helyett használhatjuk az évezredek óta létezo természetes édesítoszereket, azaz a mézet, friss szárított gyümölcsöket, az iparilag eloállított zsiradékok helyett a hidegen sajtolt olajokat és vajat, a fehér liszt helyett pedig a teljesörlésu lisztet.

A táplálkozás okozta civilizációs betegségek fo felelosének a fehér kenyér mellett, a cukrot tartják számon. A 99,9 %-ban szacharóz nevu diszacharid molekulából álló cukor, szintén nélkülöz mindennemu vitálanyagot, és ezen kívül közvetlenül is károsítja a szervezetet. A cukor egészségkárosító hatásai az összes iparilag eloállított cukorféleségre igazak.

Az iparilag feldolgozott élelmiszerek közé tartoznak a többlépcsos kémiai eljárás során finomított, kémiailag átalakított, vitálanyagoktól mentes olyan táplálékok is, mint a margarin és az étolaj.

A tárolás, raktározás során a modern élelmiszerek további jelentos vitálanyag csökkenést szenvednek. Ennek elkerülése érdekében nagyon gyakran egészséget károsító, eltarthatóságot fokozó, állományt, színt, ízt, stb.-t javító adalékanyagokat (E-számokkal jelölt agyagokat ) is tartalmaznak.

Új kifejezést is megtanulhattunk a "kényelmi termékek" elnevezését, amely alatt a konyhai munkát megkönnyíto, idot és pénzt megtakarító ételek készítéséhez szükséges alapanyagokat
kell érteni. Ebbe a kategóriába tartoznak a levesporok, szaftok, salátaöntetek, ételízesítok, köretek, pudingok, mártások, stb.

A gyorséttermek népszeru menüjein is többnyire az ízlelobimbóinkat kelloen kényezteto kalóriabombák között lehet válogatni.

A haszonállat-tenyésztés intenzitásának fokozása sem eredményezte automatikusan a húskészítmények minoségének javulását. Elég, ha a termelékenység növelése érdekében használt növekedésserkento hormontartalmú tápszerekre, vagy a biztonságfokozás (veszteségcsökkentés) célját szolgáló antibiotikumokra gondolunk. Ez utóbbiak, egyes állatfajtáknál ráadásul még, hízásgyorsító "mellékhatással" is rendelkeznek (antimikrobiális hozamfokozók). A biztonságos húskészítmények cimkéibol mintákat helyeztünk el egy külön oldalon.

Mindezek figyelembevételével egyáltalán nem meglepo, hogy a táplálkozás okozta civilizációs betegségek listája egyre gyarapodik�

Feldolgozott élelmiszerek és kényelmi termékek fogyókúra AVAGY civilizációs betegségek

Az elozo század elején végzett néprajzi megfigyelések egyértelmuen bizonyítják, hogy a mai betegségeink túlnyomó többsége táplálkozás okozta civilizációs betegség. Olyan betegségek, amelyek a civilizációtól és a kereskedelmi utaktól távol élo, így iparilag feldolgozott élelmiszereket nem fogyasztó népeknél nem fordultak elo.

A legutóbbi 150 év fokozott iramú iparosodása a korszeru élelmiszeripar létrejöttét és hatalmas fejlodését vonta maga után. Ennek eredményeként az iparilag fejlett országokban jelenleg már a feldolgozott élelmiszerek rendkívüli mértékben való elterjedését tapasztalhatjuk (pl. Németországban a táplálék 75%-a, az USA-ban 95%-a iparilag feldolgozott élelmiszerbol áll).

Százötven évvel ezelott a kenyér még teljesorlésu lisztbol készült, szemben a ma használatos fehérliszttel, amely csak a búzaszem maghéjától és csírakezdeményétol megfosztott keményíto részébol áll.

Gyakran hallani napjainkban az egészséges életmódra nevelés hiányáról az iskolákban. Kétség kívül, az egészségtan nem elengedhetetlenül fontos felvételi tantárgy a középiskolákban, vagy az egyetemeken és foiskolákon. Ha viszont ezt a tantárgyat nem tanulja meg a gyerek, akkor nemcsak az életminosége romlik, mert betegségekkel fog küszködni, hanem az életideje is le fog csökkenni.

Ennek jól látható bizonyítéka az, hogy Magyarországon a férfiak átlagéletkora tíz, a noké hét-nyolc évvel alacsonyabb, mint tolünk pár száz kilométerrel nyugatabbra. (Azokban az országokban élo emberek nem csupán tovább élnek mint mi, hanem hosszabb ideig maradnak egészségesek is!)

Ma már nyilvánvaló, hogy az ország gazdasági teljesítoképességének a legfontosabb meghatározója a humán eroforrás minosége. Nos, ha az egészségtelen életmód következtében egy 45 éves embert le kell százalékolni, akkor elveszítünk egy munkaerot, aki értéket termel, és kapunk egy fiatal nyugdíjast, akit el kell tartani.

Az EGÉSZSÉGRE KÁROS HATÁSOK megközelítoen 43 %-a az életmódból ered.
A többi kár genetikai eredetú (27%), környezeti ártalom (19%) és az egészségügyi ellátás hibája (11 %).

Dr Szalay Katalin előadása alapján.

Az életmódváltozásra lehet nevelni, meg lehet tanítani az embereket a betegségekhez vezeto út elkerülésére. Az elméletet sokan remekül tudják. Például, a táplálkozás területén könnyen felsorolják, hogy mik az ajánlott élelmiszerek, és melyeket lenne jobb inkább elkerülni. A gyakorlatban viszont sokkal nehezebben mennek a dolgok. a helytelen szokásaink gyakran felülkerekednek.

Napjainkban már senki sem kérdojelezi meg azt, hogy szoros összefüggés van a táplálkozásunk és az egészségi állapotunk között. A kérdés csupán az, hogy mit is értünk "optimális, vagy egészséges táplálkozás" alatt?