A környezetszennyezés hatása a tápanyagok minoségére

A fenti alapelvek gyakorlati alkalmazását "csupán" az az apró probléma akadályozza, hogy dédapáink ideje óta Magyarország ipari - és ezzel környezetszennyezo - ország lett, és így a fokozott környezeti ártalmak - sajnos - mindenki számára érezhetové váltak. Elég csak a levegonk, felszíni vízlelohelyeink és földalatti vízforrásaink, valamint a mutrágyaszármazékoktól és növényvédoszerektol szennyezett, csökkent tápereju szántóföldjeinkre gondolni.

Dr. MÁRAI Géza a Szent István Egyetem Környezetgazdálkodási Intézet ökológiai tanszékének tanára évtizedek óta vizsgálja, hogy a környezetszennyezés hatására, hogyan romlott talajaink minosége, és ennek következtében milyen negatív hatások érték a növényeket, állatokat és rajtuk keresztül egészségünket.

A magyar talajok legalább felében eros savasodási folyamat ment végbe. Ennek az oka többek között a savas eso, a nagyarányú mutrágyázás, a kommunális szennyezésbol, a mosóporokból származó foszfátterhelés. A növények már nem képesek elegendo ásványianyagot és nyomelemet a talajból felvenni, és így a takarmányon keresztül az állatok sem. A tápláléklánc végén pedig ott az ember, aki hiába eszik sok zöldséget, gyümölcsöt, húst, bár jóllakik , de minoségileg éhezik.

Hitelt érdemlo tanulmányokból tudjuk, hogy 1960-as évektol napjainkig az élelmiszerekben drasztikusan megváltozott a mikroelemek és vitaminok mennyisége. A karotin 50 %-al, az E-vitamin 60 %-al, a B12 vitamin pedig 90 %-al csökkent! Egy 1985-ben végzett felmérés adataival összehasonlítva, a zöldségek-gyümölcsök vitamin- és ásványianyag-tartalma mintegy hetven-nyolcvan százalékkal csökkent: A régebbi mérés szerint például egy átlagos súlyú alma C-vitamin tartalma 5 milligramm volt, most ugyanez az érték mindössze 1 milligramm. A brokkoli kalciumtartalma 100 milligrammról 35-re csökkent.

Mivel a talajból kimosódtak a talaj kalcium-, magnézium-, vas-, mangán-, és réztartalékai (1966-1990-ig a búza, a répafélék és a burgonya esetében 50%-ra csökkent a vastartalom), ebbol következik, hogy nincs a növényekben és állatokban elegendo ásványianyag.

A hazai oszteoporózis-centrumok adatai azt mutatják, hogy Észak- és Nyugat Magyarországon, az Alföld északkeleti vidékein és a Dunántúl délnyugati tájain, ahol a talaj nagyon erosen elsavanyodott, kétszer annyi a csontritkulásos beteg, mint a jobb helyzetu közép-magyarországi területeken. Szinte ugyanez érvényes a daganatos betegségek országos elofordulására, a 30 - 64 éves férfiakat vizsgálva (forrás: Konyha Magazin, 2001. szeptemberi száma).

Amennyiben rendszeresen szeretnénk a szervezetünkbe bevinni a napi ajánlott tápanyag-, ásványianyag- és nyomelem-mennyiséget (ami egyébként - a meghatározás szerint - csupán arra lenne elég, hogy éppen ne legyünk betegek; az optimális egészségi állapot biztosításához még ennél is több igényelt!), akkor a fentiek alapján az ételadagjaink mennyiségét 2-3 szorosára kellene megnövelnünk�