A táplálkozás okozta civilizációs betegségek fo felelosének a fehér kenyér mellett, a cukrot tartják számon. A 99,9 %-ban szacharóz nevu diszacharid molekulából álló cukor, szintén nélkülöz mindennemu vitálanyagot, és ezen kívül közvetlenül is károsítja a szervezetet. A cukor egészségkárosító hatásai az összes iparilag eloállított cukorféleségre igazak.

Az iparilag feldolgozott élelmiszerek közé tartoznak a többlépcsos kémiai eljárás során finomított, kémiailag átalakított, vitálanyagoktól mentes olyan táplálékok is, mint a margarin és az étolaj.

A tárolás, raktározás során a modern élelmiszerek további jelentos vitálanyag csökkenést szenvednek. Ennek elkerülése érdekében nagyon gyakran egészséget károsító, eltarthatóságot fokozó, állományt, színt, ízt, stb.-t javító adalékanyagokat (E-számokkal jelölt agyagokat ) is tartalmaznak.

Új kifejezést is megtanulhattunk a "kényelmi termékek" elnevezését, amely alatt a konyhai munkát megkönnyíto, idot és pénzt megtakarító ételek készítéséhez szükséges alapanyagokat
kell érteni. Ebbe a kategóriába tartoznak a levesporok, szaftok, salátaöntetek, ételízesítok, köretek, pudingok, mártások, stb.

A gyorséttermek népszeru menüjein is többnyire az ízlelobimbóinkat kelloen kényezteto kalóriabombák között lehet válogatni.

A haszonállat-tenyésztés intenzitásának fokozása sem eredményezte automatikusan a húskészítmények minoségének javulását. Elég, ha a termelékenység növelése érdekében használt növekedésserkento hormontartalmú tápszerekre, vagy a biztonságfokozás (veszteségcsökkentés) célját szolgáló antibiotikumokra gondolunk. Ez utóbbiak, egyes állatfajtáknál ráadásul még, hízásgyorsító "mellékhatással" is rendelkeznek (antimikrobiális hozamfokozók). A biztonságos húskészítmények cimkéibol mintákat helyeztünk el egy külön oldalon.

Mindezek figyelembevételével egyáltalán nem meglepo, hogy a táplálkozás okozta civilizációs betegségek listája egyre gyarapodik�