Gyakran hallani napjainkban az egészséges életmódra nevelés hiányáról az iskolákban. Kétség kívül, az egészségtan nem elengedhetetlenül fontos felvételi tantárgy a középiskolákban, vagy az egyetemeken és foiskolákon. Ha viszont ezt a tantárgyat nem tanulja meg a gyerek, akkor nemcsak az életminosége romlik, mert betegségekkel fog küszködni, hanem az életideje is le fog csökkenni.

Ennek jól látható bizonyítéka az, hogy Magyarországon a férfiak átlagéletkora tíz, a noké hét-nyolc évvel alacsonyabb, mint tolünk pár száz kilométerrel nyugatabbra. (Azokban az országokban élo emberek nem csupán tovább élnek mint mi, hanem hosszabb ideig maradnak egészségesek is!)

Ma már nyilvánvaló, hogy az ország gazdasági teljesítoképességének a legfontosabb meghatározója a humán eroforrás minosége. Nos, ha az egészségtelen életmód következtében egy 45 éves embert le kell százalékolni, akkor elveszítünk egy munkaerot, aki értéket termel, és kapunk egy fiatal nyugdíjast, akit el kell tartani.

Az EGÉSZSÉGRE KÁROS HATÁSOK megközelítoen 43 %-a az életmódból ered.
A többi kár genetikai eredetú (27%), környezeti ártalom (19%) és az egészségügyi ellátás hibája (11 %).

Dr Szalay Katalin előadása alapján.

Az életmódváltozásra lehet nevelni, meg lehet tanítani az embereket a betegségekhez vezeto út elkerülésére. Az elméletet sokan remekül tudják. Például, a táplálkozás területén könnyen felsorolják, hogy mik az ajánlott élelmiszerek, és melyeket lenne jobb inkább elkerülni. A gyakorlatban viszont sokkal nehezebben mennek a dolgok. a helytelen szokásaink gyakran felülkerekednek.

Napjainkban már senki sem kérdojelezi meg azt, hogy szoros összefüggés van a táplálkozásunk és az egészségi állapotunk között. A kérdés csupán az, hogy mit is értünk "optimális, vagy egészséges táplálkozás" alatt?