A környezetszennyezés hatása a tápanyagok minoségére

A fenti alapelvek gyakorlati alkalmazását "csupán" az az apró probléma akadályozza, hogy dédapáink ideje óta Magyarország ipari - és ezzel környezetszennyezo - ország lett, és így a fokozott környezeti ártalmak - sajnos - mindenki számára érezhetové váltak. Elég csak a levegonk, felszíni vízlelohelyeink és földalatti vízforrásaink, valamint a mutrágyaszármazékoktól és növényvédoszerektol szennyezett, csökkent tápereju szántóföldjeinkre gondolni.

Dr. MÁRAI Géza a Szent István Egyetem Környezetgazdálkodási Intézet ökológiai tanszékének tanára évtizedek óta vizsgálja, hogy a környezetszennyezés hatására, hogyan romlott talajaink minosége, és ennek következtében milyen negatív hatások érték a növényeket, állatokat és rajtuk keresztül egészségünket.

A magyar talajok legalább felében eros savasodási folyamat ment végbe. Ennek az oka többek között a savas eso, a nagyarányú mutrágyázás, a kommunális szennyezésbol, a mosóporokból származó foszfátterhelés. A növények már nem képesek elegendo ásványianyagot és nyomelemet a talajból felvenni, és így a takarmányon keresztül az állatok sem. A tápláléklánc végén pedig ott az ember, aki hiába eszik sok zöldséget, gyümölcsöt, húst, bár jóllakik , de minoségileg éhezik.

Hitelt érdemlo tanulmányokból tudjuk, hogy 1960-as évektol napjainkig az élelmiszerekben drasztikusan megváltozott a mikroelemek és vitaminok mennyisége. A karotin 50 %-al, az E-vitamin 60 %-al, a B12 vitamin pedig 90 %-al csökkent! Egy 1985-ben végzett felmérés adataival összehasonlítva, a zöldségek-gyümölcsök vitamin- és ásványianyag-tartalma mintegy hetven-nyolcvan százalékkal csökkent: A régebbi mérés szerint például egy átlagos súlyú alma C-vitamin tartalma 5 milligramm volt, most ugyanez az érték mindössze 1 milligramm. A brokkoli kalciumtartalma 100 milligrammról 35-re csökkent.

Mivel a talajból kimosódtak a talaj kalcium-, magnézium-, vas-, mangán-, és réztartalékai (1966-1990-ig a búza, a répafélék és a burgonya esetében 50%-ra csökkent a vastartalom), ebbol következik, hogy nincs a növényekben és állatokban elegendo ásványianyag.

A hazai oszteoporózis-centrumok adatai azt mutatják, hogy Észak- és Nyugat Magyarországon, az Alföld északkeleti vidékein és a Dunántúl délnyugati tájain, ahol a talaj nagyon erosen elsavanyodott, kétszer annyi a csontritkulásos beteg, mint a jobb helyzetu közép-magyarországi területeken. Szinte ugyanez érvényes a daganatos betegségek országos elofordulására, a 30 - 64 éves férfiakat vizsgálva (forrás: Konyha Magazin, 2001. szeptemberi száma).

Amennyiben rendszeresen szeretnénk a szervezetünkbe bevinni a napi ajánlott tápanyag-, ásványianyag- és nyomelem-mennyiséget (ami egyébként - a meghatározás szerint - csupán arra lenne elég, hogy éppen ne legyünk betegek; az optimális egészségi állapot biztosításához még ennél is több igényelt!), akkor a fentiek alapján az ételadagjaink mennyiségét 2-3 szorosára kellene megnövelnünk�

Szivárványszínben pompázó ételek

Edd és idd magad egészségesre! - állítják a táplálkozástudomány élenjáró kutatói, a legfrissebb felfedezéseikre való hivatkozással. A közelmúltban sikerült nekik beazonosítaniuk a hétköznapi élelmiszereinkben található természetes vegyianyagok olyan széles spektrumát, amely biztos garanciát jelenthet a betegségmegelozésben. Nem csupán vitaminokról és ásványi anyagokról van szó, hanem - a legújabban szupersztárrá kikiáltott növényi-tápanyagoktól (phytonutriens) kezdve - többszázféle, furcsa elnevezésu, - a növényekben megtalálható - eddig ismeretlen kémiai alkotóanyagok egész csoportjáról.

Ha az ember elolvassa annak az ajánlott tíz legfontosabb egészségvédo élelmiszernek a listáját, amelyek fontos szerepet játszanak a táplálkozás révén megvalósított betegségmegelozésben, egészen másként fog tekinteni ezután a paradicsomra, mint korábban... (és meg fog változni az eddigi pozitív véleménye, a burgonyáról...)

Szerencsére, útmutatóként - a természet jóvoltából - rendelkezésünkre áll egy rendkívül egyszeru ARANYSZABÁLY: Azok a kémiai anyagok, amelyek nagyon hasznosak a szervezetünk számára, egyúttal a zöldségek és gyümölcsök színezoanyagai is. Nekik köszönhetoen lila színu az áfonya, zöld a spenót és narancssárga a sárgarépa.

Az optimális egészség biztosítása érdekében, a szivárvány színeinek megfelelo zöldségek és gyümölcsök együttes fogyasztását javasolják a kutatók. A tányérunkon lévo ételeknek hasonlítania kellene egy - a szivárvány minden színét tartalmazó - színes ceruzakészletre.

Visszatérünk-e dédapáink táplálkozási formáihoz?

Ezekbol az információkból már egyenesen az következne, hogy a teljes értéku táplálkozás érdekében, visszatérhetünk dédapáink táplálkozási formájához, - amelybol messzemenoen hiányoznak az iparilag feldolgozott élelmiszerek, - és a táplálékainkat amennyire csak lehet, a természetes alapú, teljes értéku, "élo" élelmiszerek közül válasszuk ki. A cukor helyett használhatjuk az évezredek óta létezo természetes édesítoszereket, azaz a mézet, friss szárított gyümölcsöket, az iparilag eloállított zsiradékok helyett a hidegen sajtolt olajokat és vajat, a fehér liszt helyett pedig a teljesörlésu lisztet.

A táplálkozás okozta civilizációs betegségek fo felelosének a fehér kenyér mellett, a cukrot tartják számon. A 99,9 %-ban szacharóz nevu diszacharid molekulából álló cukor, szintén nélkülöz mindennemu vitálanyagot, és ezen kívül közvetlenül is károsítja a szervezetet. A cukor egészségkárosító hatásai az összes iparilag eloállított cukorféleségre igazak.

Az iparilag feldolgozott élelmiszerek közé tartoznak a többlépcsos kémiai eljárás során finomított, kémiailag átalakított, vitálanyagoktól mentes olyan táplálékok is, mint a margarin és az étolaj.

A tárolás, raktározás során a modern élelmiszerek további jelentos vitálanyag csökkenést szenvednek. Ennek elkerülése érdekében nagyon gyakran egészséget károsító, eltarthatóságot fokozó, állományt, színt, ízt, stb.-t javító adalékanyagokat (E-számokkal jelölt agyagokat ) is tartalmaznak.

Új kifejezést is megtanulhattunk a "kényelmi termékek" elnevezését, amely alatt a konyhai munkát megkönnyíto, idot és pénzt megtakarító ételek készítéséhez szükséges alapanyagokat
kell érteni. Ebbe a kategóriába tartoznak a levesporok, szaftok, salátaöntetek, ételízesítok, köretek, pudingok, mártások, stb.

A gyorséttermek népszeru menüjein is többnyire az ízlelobimbóinkat kelloen kényezteto kalóriabombák között lehet válogatni.

A haszonállat-tenyésztés intenzitásának fokozása sem eredményezte automatikusan a húskészítmények minoségének javulását. Elég, ha a termelékenység növelése érdekében használt növekedésserkento hormontartalmú tápszerekre, vagy a biztonságfokozás (veszteségcsökkentés) célját szolgáló antibiotikumokra gondolunk. Ez utóbbiak, egyes állatfajtáknál ráadásul még, hízásgyorsító "mellékhatással" is rendelkeznek (antimikrobiális hozamfokozók). A biztonságos húskészítmények cimkéibol mintákat helyeztünk el egy külön oldalon.

Mindezek figyelembevételével egyáltalán nem meglepo, hogy a táplálkozás okozta civilizációs betegségek listája egyre gyarapodik�

Feldolgozott élelmiszerek és kényelmi termékek fogyókúra AVAGY civilizációs betegségek

Az elozo század elején végzett néprajzi megfigyelések egyértelmuen bizonyítják, hogy a mai betegségeink túlnyomó többsége táplálkozás okozta civilizációs betegség. Olyan betegségek, amelyek a civilizációtól és a kereskedelmi utaktól távol élo, így iparilag feldolgozott élelmiszereket nem fogyasztó népeknél nem fordultak elo.

A legutóbbi 150 év fokozott iramú iparosodása a korszeru élelmiszeripar létrejöttét és hatalmas fejlodését vonta maga után. Ennek eredményeként az iparilag fejlett országokban jelenleg már a feldolgozott élelmiszerek rendkívüli mértékben való elterjedését tapasztalhatjuk (pl. Németországban a táplálék 75%-a, az USA-ban 95%-a iparilag feldolgozott élelmiszerbol áll).

Százötven évvel ezelott a kenyér még teljesorlésu lisztbol készült, szemben a ma használatos fehérliszttel, amely csak a búzaszem maghéjától és csírakezdeményétol megfosztott keményíto részébol áll.

Gyakran hallani napjainkban az egészséges életmódra nevelés hiányáról az iskolákban. Kétség kívül, az egészségtan nem elengedhetetlenül fontos felvételi tantárgy a középiskolákban, vagy az egyetemeken és foiskolákon. Ha viszont ezt a tantárgyat nem tanulja meg a gyerek, akkor nemcsak az életminosége romlik, mert betegségekkel fog küszködni, hanem az életideje is le fog csökkenni.

Ennek jól látható bizonyítéka az, hogy Magyarországon a férfiak átlagéletkora tíz, a noké hét-nyolc évvel alacsonyabb, mint tolünk pár száz kilométerrel nyugatabbra. (Azokban az országokban élo emberek nem csupán tovább élnek mint mi, hanem hosszabb ideig maradnak egészségesek is!)

Ma már nyilvánvaló, hogy az ország gazdasági teljesítoképességének a legfontosabb meghatározója a humán eroforrás minosége. Nos, ha az egészségtelen életmód következtében egy 45 éves embert le kell százalékolni, akkor elveszítünk egy munkaerot, aki értéket termel, és kapunk egy fiatal nyugdíjast, akit el kell tartani.

Az EGÉSZSÉGRE KÁROS HATÁSOK megközelítoen 43 %-a az életmódból ered.
A többi kár genetikai eredetú (27%), környezeti ártalom (19%) és az egészségügyi ellátás hibája (11 %).

Dr Szalay Katalin előadása alapján.

Az életmódváltozásra lehet nevelni, meg lehet tanítani az embereket a betegségekhez vezeto út elkerülésére. Az elméletet sokan remekül tudják. Például, a táplálkozás területén könnyen felsorolják, hogy mik az ajánlott élelmiszerek, és melyeket lenne jobb inkább elkerülni. A gyakorlatban viszont sokkal nehezebben mennek a dolgok. a helytelen szokásaink gyakran felülkerekednek.

Napjainkban már senki sem kérdojelezi meg azt, hogy szoros összefüggés van a táplálkozásunk és az egészségi állapotunk között. A kérdés csupán az, hogy mit is értünk "optimális, vagy egészséges táplálkozás" alatt?

A táplálkozás legyen egészséges, sot egészségmegorzo (megelozo) és gyógyítson is!

Mára már a táplálkozástudomány elfogadta, és az orvostudomány is kezdi tudomásul venni: az élelmiszereknek - amellett, hogy építoanyagot és energiaforrást biztosítanak a szervezet számára, illetve elfogyasztásuk örömet okoz - van egy harmadik, legalább ilyen fontos funkciójuk is. A táplálkozás legyen egészséges, sot egészségmegorzo és gyógyítson is, ha úgy adódik. A gyógyászat és az "evészet" egyre közelebb kerül egymáshoz. Nem véletlen, hogy az USA-ban közös hatóság - az FDA (Élelmiszer- és Gyógyszer Ellenorzési Hivatal) - felügyeli a két rokonszakmát.

Nincs már messze az ido, amikor a fejlett világ polgárai személyi számítógépükön, bonyolult programok segítségével állítják össze életkorukat, súlyukat, egészségi állapotukat, öröklött tulajdonságaikat és allergiáikat figyelembe vevo étrendjüket. Egyre több emberrol derül ki, hogy számára bizonyos ételek méregként hatnak (pl. hazánkban évente 1000-rel no a lisztérzékenyek száma).

Az utóbbi években egy új fogalommal, a kockázatelemzéssel is megismerkedhettek a táplálkozástudomány muveloi. Az étkezés mindennapi kockázat: amit elfogyasztunk szennyezett is lehet. elofordulhat, hogy nem tartalmazza a számunkra életbevágóan fontos tápanyagokat.
Mielott nekilátnánk egy csábító - az ízlelobimbóinkat bármennyire is csiklandozó - ételkülönlegesség elfogyasztásához, elgondolkozhatunk azon is, hogy rendelkezünk-e megfeleloen hatékony eszközökkel, az áhított étellel magunkba bevitt szennyezodések eltávolítására?

10 módszer, hogy könnyebb legyél

Ha csupán 100 kalóriával többet eszel naponta a kelleténél, akkor egy év alatt 5 kilót hízol, ha azonban 100 kalóriával kevesebbet eszel annál, amennyi a súlyod megtartásához kellene, akkor 5 kilót fogysz. Soha nem késő megtenni az első lépéseket a vékonyabb, egészségesebb éned felé.

Vezess naplót

Minden nap szánj pár percet arra, hogy leírd, mit ettél és mikor, és hogyan érezted magad utána. Vizsgáld meg, amit írtál! Túl sokat ettél este? Minden délután nasiztál? Készülj fel a sikerre: tervezz magadnak egészséges nasikat, és tudd, mi az, amit eszel.

Sétálj egyet

Sok időt spórolhatsz, ha az ebédedet beviszed a munkahelyedre, és nem kell elmenned valahova ebédelni. Ebédelj meg, aztán sétálj egyet az épület körül.

Mennyire vagy éhes?

Figyelj oda arra, hogy mennyire vagy éhes. Azért eszel, mert éhes vagy? Igyál egy pohár vizet lassan, és várj 10 percig. A nem valódi éhség addigra elmúlik.

Kicsit és gyakran

Ha éhes vagy, de még nem jött el a következő étkezés ideje, vegyél el egy kicsit a következő étkezésedből (például tejet vagy gyümölcsöt), és edd meg nasinak. Ha keveset és gyakran eszel, akkor elkerülheted az éhséget és a túlevést, és felpörgeted az anyagcserédet.

Beszélj magadhoz

Írj bátorító szavakat („Meg fogom csinálni”, „Érek ennyit”, „Egyszerre csak egy napra koncentrálok”), és a kártyát tartsd magadnál. Reggel, és napközben is többször olvasd fel hangosan. Ízlelgesd a szavakat, és sikerrel fogsz járni.

A tudás hatalom

Olvasd el a csomagolt élelmiszereket borítóján lévő információkat. Számold ki, hogy egy adag étel mekkora, és máris értelmesebbnek fognak tűnni a számok.

Nincs jó vagy rossz

Nincsenek jó vagy rossz ételek. Mindenféle ételt be lehet illeszteni az egészséges étrendbe, de nem mindegy, hogy mekkora adagot és milyen gyakran eszel. Nem kell megfosztanod magad semmitől: nyugodtan egyél egy kis adag egészségtelennek titulált ételt, a többi étkezésed pedig legyen magas rosttartalmú és alacsony zsír- és kalóriatartalmú.

Mozogj valakivel

A sétálás és a futás sokkal jobb, ha nem vagy egyedül: motiválni és támogatni fogjátok egymást. Ha egyik barátod sem ér rá éppen, a rádió vagy a kedvenc CD-d is jó lesz.

Légy erős

Építs magadnak könnyű izomzatot. A könnyű súlyzózás izmot épít, és az izmok aktívabban részt vesznek az anyagcserében, mint a zsírszövet.

Ne légy túl szigorú magaddal

Elérhető célokat tűzz ki, és ne feledd, hogy nincs „ideális” súly. Az egészséges súly az, amikor jól érzed magad a bőrödben, tetszel magadnak, kényelmesen érzed magad a ruháidban, és nincsenek egészségügyi problémáid a túlsúly miatt.